utazzunk

Friss topikok

  • Krm Istvan: Izland csodaszép lehet. Tetszik nagyon a blogod amúgy, a többi bejegyzés is igazán érdekfeszítő. I... (2014.02.11. 14:16) Reykjavik
  • peliatan: Szia! Köszönöm és méltányolom szorgalmadat. Nem hiába írtad le, érdemes és érdekes volt olvasni. A... (2013.10.26. 19:23) Irán, Iraq 2.
  • AzUtazó: @malenykij polgar: Nem csak az árakkal volt probléma. (2013.09.19. 09:42) Irán, Iraq 1.
  • tg_mak: blog.sleepinginairports.net/2013/02/18/scientists-say-to-let-farts-fly-on-airplanes :) (2013.03.10. 00:43) Palesztina
  • AzUtazó: @ibizavida: Ez olyan köszönjük Emese hozzászólás volt. (2012.05.06. 16:15) Ibiza

2010.12.25. 12:18 AzUtazó

Ukrajna, Moldova, Dnyeszteren túli Köztársaság

December 20.

 

Pontosan érkezett a vonat 3:55kor Kievbe. Ahol vonatjegy vásárlás után, 10 percet vártam és már szállhattam is fel a Chisinauba tartó vonatra. Áldom a sorsot, hogy Yurijjal leírattattam, hogy hova kérek jegyet, a következő vonatra és a legolcsóbbat, mert különben mire elmagyarázom a pénztáros hölgynek, hogy én mit szeretnék, hát… A vonatjegy 254 hrivnya volt. 1 hrivnya kb. 25 Ft. Na ez már egy fokkal jobb vonat volt. Itt már senki nem beszélt angolul, de tényleg senki. De amúgy annyira szeretem, olyan aranyosak az emberek. Látják, hogy nem értem, mit mondanak, de azért csak mondják és mondják és mondják.  A vonatút eseménytelen volt, de nagyon szép tájakon haladt keresztül és minden tiszta hó. Figyeljetek a vonat pontosan!! Érkezett 17:55kor Chisinauba, ami szerintem elég nagy szó, ha megnézzük milyen országokon keresztül halad és milyen távolságot tett meg.

Petrától kaptam sms-t, hogy hol és hogy kéne megtalálni a szállást. Hát elég nehéz úgy, hogy 7 embert kérdeztem meg és abból 3nál egyáltalán nem tudtam elmagyarázni, hogy a central bus station-t keresem. A hétből kettő „tudott” angulol vagyis értette ezt a három szót és az egyik rendőr volt, de le a kalappal mindenki előtt, mert nagyon segítőkészek voltak. 

Hostel moldáv módra. Név: Central Youth Hostel. Hely: egy kis sikátornál. Taxival jöttem, mert sehogy sem sikerült rálelni a 192-es buszra, bár a taxi csak 40 lei volt. 1 lei kb 17 Ft, mint kiderült az egy óra séta után kb. még 20 percet kellett volna gyalogolnom pluszba. Másnap jobban megnézve 5 perc lett volna az a 20.

 Szóval a hostel. Hostel egy családi ház. Az ablakra van kinyomtatva, hogy az ember jó helyen jár. A recepció az előszoba és a ágy pedig mondjuk úgy a kis szobába van, ahova be van préselve 3 db két emeletes ágy, egy két személyes és egy egy személyes fotel. Ja és az ára 11 dollár. Köbö a pofám szakad le, hogy ennyit el mer érte kérni. Ja és nem ér rá velem most foglalkozni, mert épp főz, arról nem is beszélve, hogy a kölke, mert nőről van szó itt rohangászik össze vissza és különösen szarul esik, hogy itt főz, mert egész nap 3 csomag szárított kenyeret, az egész kb. 120 g és egy adag sütit ettem. Kezdek kicsit éhes lenni. 130 lei naponta a szállás átszámítva, de mivel csak 100-zal rendelkeztem összesen a csaj 200 grivnyát kért letétbe.

 

December 21.

 

Reggel fél nyolckor keltem. Próbáltam a 200 grivnyámat visszakérni, hogy beváltom, mert ami nálam maradt az nem lett volna elég, plusz a vonatjegyet is meg akartam venni másnapra. Erre a csajnak az volt a válasza, hogy okés semmi probléma elmegyek veled beváltani. Na itt már majdnem elvesztettem a türelmem. Komolyan mit gondol?? Az előbb adtam neki oda a laptopom, hogy vigyázzon rá, meg a 20 kg-os táskám a szobába, csak úgy elosonok vagy nem értem... Na mindegy a gyerekével együtt elkísért a legközelebbi pénzváltóig, ahol megkapta a maradék 160 lei-ét meg a 50 lei letétet a kulcsért. Aztán elindultam a központi buszpályaudvarra, ami a piac mellett van. Az árakat látva, ismét nyugtáztam, hogy jó helyen vagyok. 150 Ft-ból meg reggeliztem. Péksüti, víz, mandarin. De amin teljesen kiakadtam, hogy a legtöbb fél literes vodka olcsóbb, mint a másfél literes Nestea. Az azért már tud valamit szerintem. Reggeli után elindultam megkeresni a buszomat Tiraspolba. A jegy ára 29 lei volt és már úton is voltam a cél felé, ami miatt erre jöttem. Ez pedig nem más mint a Dnyeszteren túli Köztársaság, melynek a fővárosa Tiraszpol. Erről az országról az kell tudni, hogy de facto övezete Moldovának vagyis elméletben Moldovához tartozik, gyakorlatilag semmilyen befolyásolással nincs rá. Külön pénze, címere, hadserege, rendőrsége, kormánya van. 1990-be nyilvánította ki függetlenségét Moldovától népszavazás után, orosz segítséggel. Viszont a világ egyetlen országa se ismeri el önállóságát. Rendes határa van útlevél ellenőrzéssel, sajnálatos módon pecsétet nem nyomnak bele. Külföldi állampolgároknak egy lapot kell kitölteni, amit érdemes már a buszra szálláskor elkérni a sofőrtől. Pénzük 0,85öt adnak egy lei-ért és asszem 10-et egy dollárért vagyis körülbelül 20 Ft. A város igazából egy igazi jó kis orosz város, panelekkel, kertes házakkal. Az árak egyáltalán nem magasak, vodka szintén jó áron van errefele. Mint kiderült tegnap a vonattal áthaladtam a városon, sőt holnap is átfogok haladni. Pont azzal az egy-egy vonattal megyek a napi 3-3 közül ami átmegy az országon. Igazából a városban semmi különös érdekes dolog nincs, de valamiért tán a státuszánál fogva mégis érdekes, jó volt itt lenni, ráadásul meleg volt, nem tudom hány fok, de kesztyű nélkül és nyitott kabátban rohangáltam. Majd miután mindent láttam, legalábbis én így gondolom, mivel itt valakit megkérdezni valamiről esélytelen totálisan. Szóval miután mindent láttam 10 izéért beültem a helyi moziba és néztem valami rajzfilmet oroszul, ráadásul egyedül a moziban :) Arról nem is beszélve, hogy szegény pénztáros, mit szenvedett mire megértette mit szeretnék. A mozi után visszasétáltam a vasútpályaudvarra, ugyanis az volt a busz végállomása is egyben és az első buszra felszálltam Chisinau felé. Az ára érdekes módon 35 lei volt. Remélem, hogy nem személyemnek, hanem annak szólt a drágasága, hogy kevesebb ülés volt a mini buszban vagy elvileg kényelmesebb. Az már csak mellékes, hogy olyan útviszonyok voltak, hogy tisztára otthon éreztem magam. Már sötét volt mire megérkeztem a fővárosba. Elsétáltam a pályaudvarra jegyet venni a másnapi 11.55ös vonatra, aminek az ára 377 lei volt ilyen egész kocsis fekvőhelyes vagonba Kievig. :) Egy kocsiban van 50 ágy kb., de teljesen korrekt minden, táskát minden el lehet rakni úgy hogy senki ne férjen hozzá.

Este még utoljára beszéltem a szüleimmel, hogy fixáljuk hova jönnek értem. Záhony szerettem volna, mert a vonat hamar ott van és onnan még sok idő más város. Édesanyám persze felvetette, hogy mi lenne ha Nyír1háza lenne. Nem tudom, hogy vagytok vele, de egy ekkora út után, még a gondolat felvetődését is sértőnek találom, de kurvára, így közöltem velük, hogy semmi probléma maradjanak otthon. Ha már a vonat elvisz Nyíregyre, onnan már haza is tudok jönni. Asszem ez volt a 25. kirándulásom. Volt közte rövid, hosszú, távoli, közeli, de tudjátok mi a legszomorúbb? Egyetlen egyszer se jöttek elém. Az még hagyján, hogy mikor 47.000 km-ert utaztam, Ferihegyre nem jöttek elém, de még a kurva vasútállomásra is úgy kell lerángatni őket.

 

 

December 22.

 

Az utolsó előtte nap. Igazából semmi kedvem nincs hazamenni Karácsony ide vagy oda.

Korán keltem, mert vásárolni akartam még ezt azt. Hál’ Istennek találtam feles poharat és pólót is bár, elismerésem jól el voltak dugva. Egy kis kolbász, kenyér, gránátalma és mandarin és indulhatok is a vonathoz. Úúú de nagyon jól esett az a kolbász, drága Istenem. A vonaton már megint nem tudták hova tenni az útlevelemet, se azt hogy Hungary, se az Ungarnt, se Budapestet, se Puskást semmit. Akármit mondtam csak bambultak :) Beszarás ez a hely, komolyan tetszik. Kommunikálási esélyek a mínusz tízzel egyenlők.

A vonat szokásosan! Időben érkezik! Már már reménykedtem benne hogy gőzmozdony húzza, mert valahonnan az Isten háta mögül jött, de dízel volt, olyan füstöt okádva magából, hogy bármelyik környezetvédő fejjel menne a falnak. Viszont ilyet én még nem láttam. Beállt a vonat, se az elején, se a végét nem láttam! Az állomásra nem fért be. Kievben volt esélyem megszámolni a vagonokat 21-et számoltam, még itt is négy kocsi nemhogy kilógott a pályaudvarról, de még rálógott a másik vágányra. A moldáv határnál persze, mint mindig most is megtaláltak a határőrök, hogy merre merre, meg honnan jövök. Persze a Magyarország különböző változatai az ő szemében sem gyújtottak fényt, majd ez egyik öreg mama benyögte, hogy Vungríj vagy valami hasonlót. A moldáv után az ukrán is megtalált magának és a ő valahogy rosszabbul tűrte, hogy nem beszélünk közös nyelvet.

 

December 23.

 

Az utolsó nap. Na jó utolsó előtti, de a holnapi hajnali 3 órás érkezést Chopra, meg 5-re Záhonyba azt már nem számolom. Szóval utolsó nap. Ez is eljött. Sajnos. Ezt a bejegyzést épp hajnali fél hétkor írom a kievi főpályaudvar várócsarnokából, ami tényleg úgy néz ki, mint egy ország főpályaudvarra. Természetesen ezzel a kijelentéssel teljes mértékben fikázni szerettem volna a mi pályaudvarainkat, mert azok lehetnének ilyen szépek, csak persze fel kéne újítani.

A vonat hajnali 2-kor ért Kievbe. Sok időbe telt mire megtaláltam a hajnalban is nyitva tartó pénztárt. Most mondjam vagy ne?! Hogy nem beszéltek angolul a pénztárosok. Na jó azt, hogy today, vagyis ma, azt tudta. Még Moldovába leíratattam az asszonnyal, hogy milyen jegyet szeretnék, így ahhoz képest elég könnyen ment, bár hét percbe beletelt, míg leegyeztettük hogy a 15-ös számú Moscow-Budapest viszonylatú vonatra szeretném, a vonatjegyem Kievtől Chopig, de meglett és mindössze 150 grivnyát fizettem érte, ami kb 3750 Ft-nak felel meg vagyis ha átszámoljuk ukrán határtól, kievi átszállással Moszkvába egy vonatjegy helyi pályaudvarokon véve 14.000 Ft sincs. Keletibe véve egy vonatjegy Moszkvába 33.000 Ft környéke azt hiszem.

Hajnali háromkor bementem egy váróba, ami nagy szép, majd mivel az összes szék karfás volt, így előkaptam a hálózsákot és lefeküdtem a földre, ja és az ára 10 grivnya volt. Megtehettem, mivel féltem, hogy drága lesz a vonatjegy, az interneten 89 dolláért árulták ezzel szembe ugye 18 volt. :) Szóval maradt 400 grivnyám. Persze reggel hatkor már jöttek a katonák, hogy ugyan már üljek már fel a székre. Azokon aludni meg a legjobb indulattal sem lehet, bár ahogy néztem egyeseknek sikerült. Inkább kerestem egy konnektort és elkezdtem filmet nézni és írni. Persze drága őreimnek ez se tetszett, mivel nincs itt pad és a földön, úgyhogy jött és mondta irgum burgum lesz, aztán elment. Most várom az irgum burgumot. Háhá nem mert visszajönni.

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://utazzunk.blog.hu/api/trackback/id/tr492538297

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.