Január 20.
Budapest – Eindhoven – Vilnius
Minden rendben és szépen zajlott egészen Eindhovenig. Itt a két gép között lett volna három óra, de ahogy kiértünk az érkező részről délben rögtön fogadott minket a hideg zuhany, hogy a gép 15.30 helyett 17:20kor indul. Mondanom se kell hogy eléggé lesújtott minket a hír, mivel így két órával kevesebb jutott Vilniusra, amiről menetközben kiderült, hogy akad ám bőven látnivaló.
Végül 20:20 környékén érkeztünk meg a litván fővárosba. Ami a legszembetűnőbb az egész helyen az az, hogy nem szokványos épülete van a reptérnek. Az egész külsőről, sőt belsőről is jobban hasonlított egy vasútállomás épületére, mint bármi másra. Igazán különleges volt. A reptéren táblákkal van jelezve, hogy ingyen internet elérhető, sőt ami a legjobb a pénzváltás. Nem az a helyzet mint nálunk magyaroknál vagy minden máshol a világon, hogy olyan árfolyamon váltanak, amitől az embernek elmegy az életkedve. Egy banknak kihelyezett kis kasszája van kint tökéletes árfolyammal. Mikor eljöttünk itthonról a google szerint egy LTL 88,7 HUF-ot ért, a reptéren váltva a bankba 1 LTL 88,2 HUF-ot ért. Igaz felszámoltak 360ftnyi költséget, de szerintem így is nagyon ferr.
A városba történő bejutásra két lehetőség is van. Az egyik a busz, méghozzá az 1-es busz, a mi a buszpályaudvar, vasútpályaudvar kombóhoz megy. Buszon váltva a jegy 2,5 LTL. A másik lehetőség a vonat, ami 5 perc alatt ér be a fent említett állomásra és az ára szintén 2,5 LTL.
Szállásunk a Old Town Hostelben volt. Nagyon jó kis négy ágyas szobában és közel az Ó városhoz.
Este 10kor indultunk el körbenézni a városban. Nagyon hangulatos sok sok látnivalóval és rengeteg templommal. Kezdetnek a Hajnal Kapun megy át az ember, aminek a baj oldalán egyből egy magyar feliratba boltik az ember. (Ki hitte volna…) A táblát 2006-ban avatta Sólyom László volt köztársasági elnökük, azért mert az 56-os forradalomban kiálltak mellettünk a litvának. (remélem jól emlékszem).
Jaj a szesz. Olyan szeszboltok vannak, hogy a zember szinte a mennyek országában érzi magát. Szesz szesz hátán és még olcsó is :D
A városnézést végül hajnali fél egyre fejeztük be és szenderültünk álomra, mert holnap hosszú nap vár ránk.
Január 21.
Vilnius – Trakai – Prienai – Kaunas
Reggel korán fél nyolckor keltünk és elindultunk Európa földrajzi középpontja felé. Erre a szép programra előző este bukkantunk rá. A kijutás nem egyszerű és busz is ritkán meg arra. Mi a 8:45kor Brizaiba (32-33 kocsiállás) tartó buszra szálltunk fel. A buszjegy 8 LTL volt, viszont mindenkinek ajánlom, hogy ha teheti vigyen nemzetközi diákigazolványt, mert arra mindenhol kap félárú jegyet. A menetidő kb 35-45 perc és igazából az egyik utas fogalmazta meg jól hol is van ez a hely. Middle of nowhere. A semmi közepén. Még szerencse, hogy a busztól csak 10 perc sétára található. Van egy szép oszlop körbe európai zászlókkal és igazából ennyi. Csak a tudat, hogy magyar létedre (elvileg Európa közepén vagyunk), kiderül hogy mégse és elmész egy ilyen helyre. A busz visszafele 10:25 környékén indult, persze jött valami messzi helyről, de előtte Győző barátunk kipróbálta a lékhorgászatot csak hát az első lépésnél bokáig süllyedt a tóba… :D
11 óra volt mire visszaértünk a városba. Gyors szuvenyír vásárlás, kijelentkezés a szállásról és irány Trakai. Ezt a célállomást is tegnap este találtuk ki. Trakai a litvánok volt fővárosa egy szép nagy várral. Busz 20 percenként indult arrafelé és a jegy ára 6LTL volt. Maga a város nem nagy, bár picit azért nagyobbra számít az ember, ha már régen főváros volt. Viszont a környezete szép, körös körül tóval, ami most be volt fagyva, mert így nappal is csak mínusz 4 fokot mutatott a hőmérő. A falu és a vár megnézése után felszálltunk a napi két busz egyikére, ami Prienai-ba tartott (15:30), itt próbáltam először elsütni a diákigazolványt és lásd gond nélkül a bevált. A 19 LTL jegy helyett csak 9,5 LTL-be került, ami igen csak jó volt. Prienaiba már sötétedés után érkeztünk meg. A vicces az volt az egészben, hogy Trakaiba nem tudták megmondani, hogy van-e egyáltalán busz Prienai és Kaunas között. Holott előbbi 12 ezres míg utóbbi százezres nagyságú város. Szinte 20 percenként jártak a buszok… A buszon itt is diák jegyet kértünk és a 9 helyett csak 4,5 LTL fizettünk és este 7 órára már Kaunasban voltunk. Érdekességképpen Litvániában a tömegközlekedésben szinte többségben vannak a kis minibuszok (15-18fős), mint a normál méretű nálunk megszokottak. Ugyanúgy a városokban, mint a falvak között. (mindegyiket közlekedési vállalat üzemelteti, nem úgy mint Afrikába vagy a Közel-Keleten).
A kaunasi szállásunkról nem igazán szeretnék bővebben szólni. Elég annyi, hogy a 90 LTL helyett 60at fizettünk… és ha még hamarabb jövök rá egy két dologra, akkor még kevesebbet.
Vacsora után elindultunk a városba szétnézni. Szombat este lévén igen nagy forgalom volt a sétálóutcán és a belvárosban.
A legszebb és legkülönlegesebb látvány a városban a városháza és az előtte felállított, szépen kivilágított zöld műanyag flakonokból készült karácsonyfa. Persze ezeken kívül még sok látnivaló van a városban például a vár, a katedrális vagy az a park, ami a buszpályaudvartól nem messze van. Különlegessége, hogy három templom található benne. Egy katolikus, egy ortodox és egy mecset.
A szállásra éjfélre értünk teljesen kimerülve. Hamar el is aludtunk, csak hajnalban keltünk fel egyszer mikor megjöttem a házigazdák és csörömpöltek, ajtót csapkodtak stb.
Január 22.
Kaunas – Frankfurt – Budapest
Reggel fél 6kor keltünk, hogy elérjük az 5:58-as 29-es buszt. A buszjegy 2 LTL és kb 30-40 perc az út forgalomtól függően. A reptér pici, de ingyen internet az van.
Már a reptérre érkezéskor elkezdett esni az nagy pelyhekben a hó és mikor a gépre szálltunk fel még jobban esett. Szép vége volt ez így az utazásnak.
Az már csak mellékes, hogy Frankfurt - Hahnon még álltunk egy 4 órát mire elindult velünk a gép haza.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.